Magyar bivaly  > Kiemelt  > Hírek  > 

2014. május 26. (hétfő) 14:15

Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?

Az agrár-környezetgazdálkodás előtt álló kihívások és a 2014-2020-as időszak tervezése álltak a középpontban a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat II. Szakosztályának május 22-i, székesfehérvári konferenciáján.

Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?

Hazánk az agrár-környezetgazdálkodás (AKG) éllovasai között volt, jelentette ki megnyitójábanPodmaniczky László, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi tagja, mivel Magyarországon már az európai uniós csatlakozás előtt is volt már ilyen program. A rendezvény időzítése éppen megfelelő ahhoz, hogy már sokat tudjanak mondani a témáról, de még nem késő, hogy módosítani lehessen az irányon, mivel zajlik a 2014-2020-as program tervezése, jelentette ki az MNVH II. Szakosztályának elnöke.

Az AKG 2002-es indulása óta olyan víziót követel meg a gazdáktól, amelynek tanúságul kell állnia a jövő nemzedékek előtt, hangsúlyozta ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke, az MNVH Elnökségének tagja. A gazdák rengeteg negatív környezeti hatással szembesülnek a talajerő leromlásától kezdve a vizek szennyeződéséig. Olyan új kihívásokkal is szembe kell nézni, mint a genetikailag módosított organizmusoké, amely beláthatatlan veszélyeket hozhat, ellehetetlenítve a környezetgazdálkodást. A pozitív környezeti hatások eléréséhez a helyi környezeti adottságok figyelembe vétele a leghatékonyabb mód, emelte ki ifj. Hubai Imre, amire MNVH-finanszírozású programokban is számos jó példa látható.

Nagyon gyorsan használódnak el a természeti erőforrásaink, az elmúlt időszak intenzív gazdálkodása megalapozta, hogy a talaj gyorsan erodálódjon és csökkenjen a biológiai sokféleség, figyelmeztetett Galambos Annamária. A Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárfejlesztési Főosztályának megbízott vezetője rámutatott, hogy a környezetvédelemnek átfogóan kell beépülnie a szakpolitikákba, ami alól a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés sem kivétel. A cél, hogy az öt évre adott támogatások ne pusztán kifizetések legyenek, hanem kompenzációként adják a gazdáknak, hogy ne érezzék úgy, a tevékenységük elmaradó haszonnal jár. Az AKG-programban – amelynek tervezése 1999-ben kezdődött – folyamatosan növekedett az igénylők száma és nagysága, valamint a források mértéke is.

Az EU Közös Agrárpolitikája a kezdetekben mennyiségi termelésre törekedett, mára viszont már afelé halad, hogy az előállított közjavakért adják a támogatásokat, ennek egyik kezdeti lépése pedig éppen az AKG volt, mondta előadásában Podmaniczky László. A 2014-2020-as időszakban éppen ezért vannak a prioritások között olyan elemek, mint a vidéki munkahelyteremtés, az AKG-kezdeményezések ösztönzése vagy a „zöldítés”. Utóbbi háromféle követelményt ír elő, amelyek hozzájárulnak a természetvédelemhez, ezek betartása pedig minden támogatott gazdának kötelező. A közjavak előállítását főként a KAP vidékfejlesztési pillére segíti, amelyre Magyarország az EU-átlagnál több forrást fordított, és hazánk nagy hangsúlyt fektet erre a 2014-2020-as vidékfejlesztési program tervezésében is. Többek között egy háromszintű, differenciált előírásrendszerrel ösztönöznék a gazdálkodókat a környezettudatosságra, amelynek utolsó lépcsőjében különféle előírások közül lehetne választani.

Egyedi Magyarország helyzete, egyrészt mivel a védett területek nagy része mezőgazdasági használatú, másrészt pedig annyira különleges a hazai élővilág, hogy önálló biogeográfiai régiót alkot. Emiatt hazánknak nagy felelőssége van, amire az Európai Unió is oda fog figyelni, hívta fel rá a figyelmet Tóth Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezetője. A vidékfejlesztési programok szerepe e célok elérésében igen nagy, és valós alternatívát nyújthatnak az intenzív műveléssel szemben – a támogatásainak 30 százalékát ilyen célokra kell fordítani –, és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program eredményeinek vizsgálata is igazolta az AKG-program környezetkímélő hatását. Csak úgy lehet visszafordítani a biológiai sokféleség gyengülését, ha a KAP környezetileg fenntarthatóvá válik, emelte ki Tóth Péter.

Hihetetlenül támogatásfüggő a biogazdálkodás, mivel az első lépés jókora bevételkieséssel jár, mutatott rá Roszik Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke. A magyar szabályozás éppen ezért többféleképp is segíti a biogazdálkodókat, így többek között a földtörvényben, a Tanyafejlesztési Programban és számos pályázatnál is előnyt élveznek. Emellett a tervezők és a kifizető ügynökség hozzáállása is pozitív, valamint az Európai Unió „gazdaborzasztó” előírásai is jelentősen javultak, így abban reménykednek, hogy a tervezési folyamat végén örülhetnek a biogazdák.

A mezőgazdaság leginkább a vízmegtartásban játszik szerepet, mondta Mozsgai Katalin, a Szent István Egyetem (SZIE) Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karának egyetemi adjunktusa, de a foszfor- és nitrogénmérleg fenntartásában is jelentősek, ehhez pedig a kutatások szerint az AKG-program jótékonyan járul hozzá.

Magyarország számos őshonos fajjal büszkélkedhet, és több sikertörténetet is fel tud mutatni ezek megőrzésében, ugyanakkor a többségük még mindig veszélyeztetett, mondta Marticsek József, az MNVH elnökségi tagja. Jelenleg négy célterületen belül nyújtanak támogatásokat a fajok megőrzésére, a laboratóriumi in vitro programtól az apaállatok kinevelésén és a fajták saját környezetében való megőrzésén át a tenyésztésszervezésig.

A Kedvezőtlen Adottságú Területek támogatása az AKG-hoz hasonlóan kompenzációt nyújt a gazdáknak, ennek célja viszont az, hogy olyan helyeket is műveljenek, ahol valamilyen okból rövidül a tenyészidő. A rendszeren a közelmúltban változtattak, és új szempontrendszert vezettek be biofizikai jellemzők alapján, amelyek közül a tagállamok választhatnak. Magyarország a nyolc lehetőségből héttel tudott élni, mutatta be a rendszert Skutai Julianna, a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet egyetemi docense.

A rendezvény délutáni részében a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen kérdezhettek a meghívott előadóktól és elmondhatták észrevételeiket, ötleteiket, amelyek hozzájárulhatnak a 2014-2020-as időszak tervezéséhez.

 

Forrás: NAKVI

  • Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?
  • Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?
UMVP Jelm EU