A fajta bemutatása

Megjelenése

A magyar házibivaly megjelenésében szilárd szervezetet, tömeges, jól izmolt, hengeres, széles törzset, nagy erőt sugároz. A bikák testtömege meghaladhatja az 1000 kg-ot, a teheneknél sem ritka a 800 kilót meghaladó egyed. Szigorúan kell bírálni a szervezeti szilárdsággal és a mozgással összefüggő hibákat. Fontos a térölelő lépés, lényeges az erős ízület, acélos inak. A finom szervezettől a durváig minden konstitúciós típus előfordulhat. A bivaly járása jellegzetesen lomha, de szükség esetén meglepően gyors futásra is képes. Hangja a bőgés-röfögés közötti hangra emlékeztet. Úgy a tehenek, mint a bikák jellegzetes sötétbarna (fekete) színűek. A borjak hosszú szőrzettel látnak napvilágot, ezért Erdélyben nem is borjúnak hanem „bivalybocsnak” becézik őket.

Életmódja

A világ bivalyállományának 98%-át a forró égöv alatt, a trópusokon és szubtrópusokon tenyésztik, és a rizstermelő vidékek legfontosabb igásállata. A magyar bivaly bár évszázadok óta a kontinentális égövben él, megtartotta azt a trópusi szokását, hogy nagy nyári melegben előszeretettel dagonyázik. Legeltetése során ezért érdemes olyan területeket kialakítani, ahol erre alkalmas nyílt víz található. A hazánkban előforduló téli nagy hidegeket a magyar bivaly jól tűri, hiszen megfelelően akklimatizálódott az évszázadok alatt. Természetesen meghálálja a téli beállót, de vannak gulyák, amelyek teljesen rideg tartásban is megfelelő kondícióval vészelik át a telet. Rendkívül kíváncsi jelleme miatt a bivaly könnyen szelídíthető, a szelíd egyedek kifejezetten igénylik a vakargatást, emberi törődést. Tavasztól késő őszig legelőn tartható, sőt igényli is a legeltetéses tartásmódot. A villanypásztort könnyen megszokja és tiszteletben tartja, de a pásztoroló legeltetéssel is jól legeltethető.

Hasznosítása

Vegyes hasznosítású állat, vagyis húsáért, tejéért, valamint igavonó erejéért tartották. Hazánkban első sorban igen jó hústermelő képessége jelenti a fő jövedelmet, hiszen egy legelőn tartott választáskori borjú (8-10 hónapos) testtömege meghaladhatja a 300 kilót is. Kiváló minőségű húsa bár a szakácsnők körében nem ismert, nemzetközi szinten azonban elfogadott és keresett terméknek számít. Húsa több fehérjét, foszforvegyületet és vasat tartalmaz, mint a marhahús. A teje igazi kuriózum, mert bár nem ad sokat (5-10 liter/ nap), de a magas zsírtartalma miatt (6-15 %) különleges minőségű tejtermékeket lehet belőle készíteni. A zsírtartalom a laktáció folyamán a tejmennyiség csökkenésével egyidőben nő. Igavonó képessége bár háttérbe szorult, de ezzel kapcsolatban meg kell említeni a bivaly „pocsolyaszeretetét”. Ami nem volna baj, ha azt nem munka közben, netalán megrakott szekérrel tenné. Erdélyi bivalyos gazdák elmondása szerint a nyári nagy melegben nem egyszer előfordult, hogy szénával megrakott szekérrel a Szamosba, Oltba vagy Küküllőbe mentek be és ott elhevertek a gazda bosszúságára.